A csíksomlyói Mária kegyszobor

A hitéleti központtá felnövő Csíksomlyó híres templomában található az a kegyszobor, melyet a templom legértékesebb részének tartják.

A Szűz Máriát a kisgyermek Jézussal ábrázoló szobor hársfából készített faragás, mely talán 1515-1520 között készülhetett. Stílusát tekintve a reneszánsz jegyeit hordozza magán.

Sajnos a művész neve nem ismert, de egyedülállósága méretéből fakad: közel 2,27 méteres magasságával a világ egyik legnagyobb kegyszobrát tekinthetjük meg a csíksomlyói templomban.

Mária mögött látható napsugarak hívatottak jelenteni, hogy Mária a Nap, mindenek felettiségét pedig a lába alatt hold sarlóformája, feje körüli csillagkoszorú jelenti. Fenségességét a korona, jobb kezében jogar – ezzel is jelezte az ismeretlen szobrász, hogy Szűz Mária mindannyiunk királynője.

Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontja, ide indulnak a Mária hívők: a zarándoklat során kifejezve alázatosa hódolatukat, a szobor lábát – mintha Mária lábát – csókolják, simogatják. A zarándokok imádkoznak hozzá, áldást kérve magukra, szeretteikre.

A szobor – szerencsére – átvészelte az 1661-ben, a templomot és kolostort érő török támadást, a pusztító tűzvészt. A monda szerint a török vezér értékét felismerve el akarta szállíttatni, de a szekér nem bírt megmozdulni a szobor súlya alatt, ezért dühében karddal akarta elpusztítani az alkotást, több „sebet” is ejtve Mária arcán és nyakán. Ezek a sérülések még ma is láthatók a kegyszobron.

Egy későbbi történetek szerint – melyekről írásos emlékek is készültek – Mária néha földöntúli fényben tündököl, a nagyobb sorscsapások előtt pedig végtelen szomorúságot áraszt magából.

A ritkaságszámba menő kegyszobor fontos főszerepet játszik a Csíksomlyói búcsúban is.